Tarsier (fülöp-szigeteki koboldmaki – Tarsius syrichta)
Ezt a bájos élőlényt szokták a világ legkisebb majmának nevezik, holott egyáltalán nem tartozik a majmok közé. A koboldmaki (magyar, latin és angol nevét hosszú lábfeje, itt is a lábfejcsontok hosszúsága miatt kapta) amivel a legkisebb főemlősnek számít a világon. 4-6 ujjnyi hosszú, vagyis kb. 15 cm. A hímek átlagsúlya kb. 134 gr., a nőstényeké kb. 117 gr. A felnőtt egyed kb. ökölnyi méretű, és egy emberi tenyéren kényelmesen elfér. Kifejezetten rovarevő emlős, szemei hatalmasak és ujjai hosszúak és tapadósak. Kiszélesedő ujjvégeiknek köszönhetően a koboldmakik jobban tudnak azokba a tárgyakba belekapaszkodni, amiken mozognak. Testüket teljes egészében – hosszú farkuk kivételével – nagyon lágy szőr borítja. Kis törzsükön hatalmas fej és még hatalmasabb szemek vannak, ami igen figyelemfelkeltő látványt kölcsönöz nekik. A koboldmakik alkonyattól pirkadatig aktívak, napközben a föld alatt 1-2 m mélységben rejtőznek meg és alszanak. A szűk bokros utakon ugrálva közlekednek.
Ez az emlős a Fülöp-szigeteken a veszélyeztetett és endémikus fajok közé tartozik. A Fülöp-szigetek kormánya különböző intézkedéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozzák ennek a fajnak a kipusztulását. Erről az érdekes lényről a tudomány még nem sokat tud. A Fülöp-szigeteken csak egyetlen Tarsius syrichta faj létezik.
A koboldmaki a Fülöp-szigetek néhány szigetének utolsó erdődarabjain él. A koboldmakik legfőképpen a természetes környezet kihalásának következtében vannak kipusztulófélben, miközben az emberek – kedves kinézetüknek köszönhetően – vadásznak rájuk. A koboldmakik legfőbb ellenségei – az emberen kívül – még a macskák, a cibetmacskák, a ragadozómadarak és a kígyók.
Ezeket a kedves kis állatokat általában a Loboc folyó mentén található "rezervációban" tudjuk meglátogatni, amely a Chocolate Hills felé útba esik. A koboldmakikat itt azonban sajnos csak a turistalátványosság miatt tartják. Az állatvédők nem tanácsolják ezeknek a "rezervációknak" a támogatását, mert ezek a kis éjszakai állatok itt nem élnek megfelelő környezetben. Folyamatosan a fotósok fényképezőgépeinek vannak kitéve, etetésük napközben történik, és a simogatásuk is engedélyezett. Mindez a koboldmakik természetes életmenetével összeegyeztethetetlen. Ilyen környezetben az állatok pár hónapnál tovább nem szoktak élni.
A koboldmakiknak teljesen más feltételeket biztosít a Philippine Tarsier and Wildlife Sanctuary. Az egész projektet The Philippine Tarsier Foundation, Inc. nevű szervezet fedi le. A közhasznú szervezet (PTFI) 1996-ban jött létre. A rezerváció Corella város közelében található (mintegy 20 km-re Tagbilaran-tól északra), ahol közel 174 ha erdőterületet ölel fel. Legfőképpen ezen a helyen zajlanak a koboldmakik megmentését célzó tevékenységek.
2000-ben épült fel az a központ, amely egyrészt a látogatóknak oktatóközpontként, másrészt védelmi- és tudományos célokra szolgál. A koboldmakiknak egy 7600 m² nagyságú lakóterületet alakítottak ki, ahol félvadon, természetes környezetben tudnak élni. A területet azonban bármikor elhagyhatják. Helyi idegenvezető segítségével az ide látogatók ezt a területet tudják meglátogatni, itt megcsodálhatják, sőt lefényképezhetik őket. Ugyanakkor tilos az állatok simogatása és zavarása, a látogatás is csak max. 15 percig tart.