Általános információk
Főváros: Manila
Terület: 300 000 km²
Legalacsonyabb pont: Fülöp-tenger 0 m
Legmagasabb pont: Mount Apo (2 954 m)
Lakosok száma: 89 468 677 (2006. év)
Népsűrűség: 295 lakos/km²
Hivatalos nyelv: filippino, angol
Népcsoportok: filippino (fülöp-szigeteki maláj) (96 %) - tagal (28 %), cebuan (24 %), ilocan (10 %) és visaya (9 %), továbbá kínai (2 %) és egyéb kisebbségek
Vallás: római katolikus (83 %), protestáns (9 %), muszlim (5 %), buddhista és egyéb (3 %)
Államforma: köztársaság
Államalapítás: 12. 1898. június
Hivatalos pénz: Fülöp-szigeteki peso = 100 centavo (PHP)
A Fülöp-szigetek kultúrája
A Fülöp-szigeteken a helyi lakosok kultúrája idegen elemekkel vegyült. Kultúrájukra a muszlim, később a spanyol és az újkori Amerika hatott. Saját kultúrájukat és szokásaikat csak az elszigetelten élő törzsek őrizték meg. Annak ellenére, hogy a nemzeti nyelvet használó hagyományos színház, irodalom és a szerelmes dalok (kundimans) a 80-as évek végén bizonyos újjászületést éltek meg, az ide látogatók manapság különféle szépségversenyekkel, igen fura szappanoperákkal, nyugati popcsapatokat tökéletesen utánzó zenekarokkal, valamint érzelmekkel vagy erőszakkal csurig átitatott fülöp-szigeteki filmekkel találkozhatnak. A kultúrális hagyományokat a fülüp-szigetiek mintegy 10 százaléka (a kultúrális kisebbség vagy a filippino-törzsek) őrizte csak meg.
Nemzeti ünnepek és ünnepségek
Munkaszüneti napok és állami ünnepek
Január 1.: Újév
Húsvét: Zöld csötörtök és Nagypéntek
Április 9.: Bataan and Corregidor Day
1. Május 1.: Munka ünnepe
12. Június 12.: Függetlenség napja (1898 – függetlenség elnyerése Spanyolországtól, 1946.07.04 – függetlenség kikiáltása – függetlenség elnyerése az USA-tól)
31. Augusztus 31.: Nemzeti hősök napja
1. November 1.: Mindszentek napja
30. November 30.: Bonifacio napja (Bonifacio Day)
25. December 25.: Karácsony
30. December 30.: Rizal napja (Rizal Day)
31. December 31.: az év utolsó napja
Sport
A Fülöp-szigeteken egyértelműen a kosárlabda a legnépszerűbb sport, míg a legnagyobb figyelem az amerikai NBA-t övezi. Annyira népszerű, hogy még a legeldugottabb faluban is lehet egy kosárlabda-pályát találni. Ezek mellett a labdarúgás is népszerűségnek örvend.
A Fülöp-szigetek konyhája
A Fülöp-szigetek hagyományosan különböző kultúra kereszteződésének tekinthető, ami napjaink fülöp-szigeteki konyhaművészetben is megmutatkozik. Tán itt főznek a legkevésbé pikánsan egész Délkelet-Ázsiában. A fülöp-szigetiek az asztalnál egy kanállal és egy villával is jól elboldogulnak. Az sem kivétel, ha kézzel esznek, bár ezzel leginkább távolabbi vidékeken lehet találkozni. Ezekben az esetekben az ételt a tányér helyett banánlevélen tálalják. Legkedveltebb eledelük a rizs (amiből itt mintegy 100 félét termesztenek), illetve a rizslisztből vagy a szójababból készült tészták. Az európai hatást az olivaolaj használata mutatja, valamint a fokhagymával párolt hagyma. A lakosság nagy része hallal és a tenger gyümölcseivel táplálkozik. Az esetek többségében a helyi szakácsok a sós és savanyú ízeket részesítik előnyben. Ezért a legkedveltebb étel a Sinigang, ami egy enyhén megfőzött hal savanyított zöldséges szószban, további speciális halöntettel tálalva. A nemzeti eledel a Lapu Lapu hal, aminek az elkészítése tájaktől függően eltér. A másik gyakori étel az Adobo. Ezt fokhagymás ecetben pácolt sertés- vagy csirkehúsból készítik.
Egészségügyi kockázatok
A helyi ételek fogyasztásakor fellépő egészségügyi kockázatok tekintetében az egyik fontos dolog, hogy palackozott vizet vásároljunk (a Fülöp-szigeteken a víz nem iható), ne fogyasszunk jeget és törekedjünk arra, hogy legfőképpen melegkonyhai ételeket együnk. Az egészségveszélyeztetés nem magasabb, mint bárhol máshol Ázsiában. (pl. Thaiföld)
Politikai hatalom
A Fülöp-szigetek a második világháború után, 1946-ban vált köztársasággá. Az állam élén az elnök áll, aki az állam és a kormány vezére. A Kongresszus kétkamarás parlament rendszerű, mely törvényhozó joggal rendelkezik. A 24 tagból álló Szenátusból (Senado) és a 221 tagból álló Képviselők gyűléséből („Kapulungan Ng Mga Kinatawan“) tevődik össze. A kongresszusi képviselőket és a küldötteket 3 évre választják. A jelenleg érvényben lévő alkotmány 1987-től áll fenn.
Az 1998-ban megválasztott elnök Estrada volt, akit azonban három évvel később korrupucióval vádoltak meg, így a kormánypálcát utána az akkori alelnök, Gloria Macapagal-Arroy vette át. 2004-ben Array-t 6 évre megválasztották, és az alelnöki tisztet Manual „Noli” de Castro töltötte be.