Vallás
Délkelet-Ázsiában egyedül a fülöp-szigetiek a keresztény vallás hívei, melyet a spanyolok vezettek be. A fülöp-szigetiek nagy része (83%) katolikus, ennek ellenére az ország kultúrális és etnikus tekintetben igen tarka. A kereszténység a Fülöp-szigetekre elsőként a XVI. században, 1521-ben került be, amikor a szigeteket Fernão de Magalhães felfedezte. A protestáns vallást a fülöp-szigetiek az amerikai katonák 1899. évi bevonulásával elismerték. A legkisebb vallási kisebbség az iszlám vallást követő muszlimok csoportja. A Fülöp-szigeteken az iszlám régebben honos, mint a kereszténység. A muszlimok Mindanao, Ilanon, Magiundanaw, Maranaw, Tausag és Samal szigetein élnek. A többi vallás képviselői a fülöp-szigeteki függetelen egyházból, a buddhisták és a kis számú animisták közül kerülnek ki.
Lakosság
A Fülöp-szigetek rendkívül népes állam, lakosainak száma meghaladja a 89 millió főt. A népsűrűség igen magas – egy négyzetkilométeren 300 lakos él. A lakosság száma évente átlagosan 2,3 százalékkal nő, ami jelentős demográfiai problémát okoz.
Az etnikai összetétel tekintetében a Fülöp-szigetek igen változatos ország. Az egyes népcsoport szerint a nemzeti összetétel a következő: Fülöp-szigetiek 96% (törzsek: tagal (28%), cebuan (24%), ilocan (10%) és visaya (9%), továbbá kínaiak (2%) és egyéb kisebbségek. A lakosság több mint fele (65%) beszéli a tagal nyelvet (benszülött nyelv). A Fülöp-szigeteken több mint 100-féle népcsoport él.
A fülöp-szigetiek jellemzően meglehetősen nyugodt nép. Nagyon barátságosak, közlékenyek, különösképpen a külföldiekkel.