A Fülöp-szigetek történelme
A szigetek első lakói mintegy 30 ezer éve települtek itt le. A XV. századtól kezdve a szigetekre összesen öt migrációs hullám érkezett Indokínából és a maláj területekről. A közpékorban a Fülöp-szigetek egy sor kis fejedelemségre volt széttagolva, amelyek élén a rádzsák álltak.
Spanyol felfedezés és gyarmatosítás
A szigeteket 1521-ben Fernão de Magalhães portugál tengerész fedezte fel. 1521. április 27-én Magalhães egy csatában életét vesztette, míg ez a terület később Miguel de Legazpi vezetésével került a spanyol korona fennhatósága alá. A Fülöp-szigetek a nevét II. Fülöp spanyol királytól kapta. A spanyol gyarmatosítással egyidőben Bruneiből az iszlám vallás is betette a lábát, azonban a spanyol hatás felülkerekedett és 300 hosszú éven át uralta a sziget-együttest, dacolva a többi gyarmatosítóval, mint a hódító kedvű Hollandia vagy Nagy-Británnia.
Függetlenség vs. további gyarmatosító
Az üzleti útvonalak olyannyira fontos kereszteződésében a spanyolok évszázadokig elidőztek, míg végül 1872-ben kitört az első spanyol-ellenes felkelés, ami azonban kudarccal végződött. A mai napig nemzeti hősként ünneplik a spanyol elnyomás ellen harcoló tanult orvost, költőt és poliglottot, dr. José Rizal, Spanyolországban tanult nacionalistát, aki ugyan a harcban fáradhatatlan volt, de végül ugyanúgy a vérpadon végezte. Minden igyekezete és főleg hírhedt végzete miatt ma őt mártírként és nemzeti hősként emlegetik, emlékébe a sziget-csoporton a mai napig úton-útfélen bele lehet botlani.
Mindezek ellenére Rizal a Fülöp-szigeteken felgerjesztette a nemzeti érzést és a hazaszeretetet, így amikor 1898-ban kitört a spanyol-amerikai háború, a fülöp-szigetiek az amerikaiak oldalára álltak azt remélve, hogy az ígért függetlenséget elnyerik. Jóllehet az akkor még fiatal Egyesült Államok szándékai ugyan másak voltak, mégsem álltak túl távol a maiaktól, így hát a bizakodó szigetlakók az USA oldalán a megnyert háborút követően (1901) a függetlenség helyett ismét egy gyarmatosító apuka karjaiba kerültek. Ezúttal a föld nyugati féltekéjéről.
A nyughatatlan fülöp-szigetiek
Az eredmény végül hosszú évekig elhúzódó partizán-háború lett, amelyben közel 1 millió szigetlakó és 4500 amerikai vesztette az életét. Közben a Fülöp-szigeteken az amerikai jogrendszer került bevezetésre, és az alkotmány is amerikai mintát követi. 1935-ben végül a Fülöp-szigetek a Commonwealth-hez hasonló státuszt fogadott el, mely tíz évre szólt azzal az ígérettel, hogy 1946-ban a függetlenségüket teljes egészében elnyerik. Az USA javára írandó, hogy a fejlesztésekkel, az infrastruktúra kiépítésével és az átfogó fejlődéssel messzemenőleg többet tettek a Fülöp-szigetekért, mint a fegyelmezetlen spanyolok a több mint 300 évig fennálló uralmuk alatt.
A II. világháború és a háborút követő évek
A háború éveiben, 1942-45 között a sziget-csoportot Japán szállta meg, majd a II. világháború után egy évvel a Fülöp-szigetek független köztársasággá vált. Egy évvel rá egy szerződés keretében az USA elérte, hogy a Fülöp-szigeteken további 99 évig tarthasson fenn hadi bázist (végül ezt 1984-ig tartó időszakra rövidítették le).
A független köztársaság első elnöke Manuel Roxas lett, aki erős USA-szimpatizáns volt, ezért írta alá velük a hadi együttműködésről szóló szerződést.
1965-1986 között a Fülöp-szigeteken a nacionalista Ferdinand Marcose szigorú rendszere uralkodott. A politikai magyarázat úgy szólt, hogy a mórok és az ország déli (muszlim) részén élők szeparatisták igyekezetét kell preventív módon megakadályozni. Rendszerét ezért Washington is támogatta. Természetesen minden támogatás megszűnt akkor, mikor Marcose elnök politikája addig fajult, hogy Beniigno Aquino ellenzéki politikust meggyilkoltatta. Új elnöknek a meggyilkolt politikus özvegyét, Cory Aquin-t választották meg.
90. A 90-es évek és talán jobb jövő
1991-ben lejárt a Fülöp-szigetek területén fenntartott amerikai bázisokról szóló amerikai-fülöp-szigeteki szerződés, ezért az amerikaiak az elnökasszonyt pénzügyi támogatásukkal igyekeztek meggyőzni arról, hogy hadi jelenlétüket fenntarthassák. Annak ellenére, hogy Aquin elnökasszony kormánya a szigeteken az amerikai katonák jelenlétét nem ellenezte, végül az amerikaiakat bíráló közvélemény nyomására a szerződés meghosszabbítását el kellett utasítania. Napjainkban az ország élén Gloria Macapagal Arroyo elnökasszony áll, akit 2004-ben hatéves időszakra választottak meg.